A chili paprika több ezer éve ismert Dél-Amerikában. A csípős paprika igen sok változata ismert és kedvelt a világ különböző tájain. A növény nem csupán a gasztronómiában népszerű, gyógyszerek és könnygázgránátok hatóanyagaként is használják. A csípős ízért alkaloidok, a kapszaicin és származékai felelősek.
A Chili fűszer élettani hatása. A világ majdnem háromnegyed részében a chili gazdagítja a kulináris mindennapokat. A tapasztalanok az első harapásnál az érzékek egy új világát ismerik meg. A szájban egy lélegzetelállító infernó keletkezik, a nyelőcsőben égetve, a mellkast melengetve lefelé halad és az emésztőrendszerben erős égést kelt. Még az agysejtek is felpezsdülnek. Sok chili-evő egy eufórikus mámorba kerül, amit a chiliben lévő alkaloid, a capsaicin vált ki. Amint a hőreceptorokra hat, helyi égési sérülés hatását kelti.
Puszta Aranya fűszerpaprika-őrleményeink - édesnemes, csemege és csípős - kizárólag magyar alapanyagokból készülnek és az alföldi régióból származnak. Az alapanyagok feldolgozása hagyományos módszerrel dolgozó, ugyanakkor a legmodernebb technikájú paprikamalomban történik. Valamennyi fűszerpaprika-őrleményünk 100%-ban fűszerpaprika származék, adalékanyagok és mesterséges színezék nélkül készült kiváló minőségű termék.
Ha eredetét vizsgáljuk, a gasztronómia és fűszernövények kutatói szinte valamennyien egy forrást jelölnek meg: a mediterrán jellegű éghajlattal rendelkező Törökországot, ahol már jóformán feledésbe merült, Magyarországon viszont örökre beágyazódott a fűszertermesztési kultúrába. És a történelem mennyire tudja kompenzálni nemzeti fájdalmainkat! A mohácsi csatában - melynek elvesztése után szabad bejárás nyílt Magyarország felé - az a Tomori Pál volt a hadvezér, aki egyben a kalocsai érseki széket is betöltötte. Tomori Pált a nemzet, az egyház, a város elvesztette, sőt a történelmi Magyarország egy tekintélyes részét is. Aztán a török kiűzése után ránk maradtak az általuk kiépített, ma is világhírű fürdők, Kalocsán és környékén pedig elkezdődött a már nemzeti fűszerünknek mondott paprika karrierje, mely ma is több ezer családnak nyújt biztos megélhetést, hazánknak pedig páratlan hírnevet a világban. Noha e furcsa kettősség mély nemzeti gyászt, százötven éves nyomorúságot, kifosztást, keresztény kultúránk sárba tiprását takarja, a romokon elindult valami, amiből most sokat szenvedett városunk profitálhat.
Otthon a kissé már megszikkadt fűszerpaprikát csumájánál tűvel átszúrva fonálra fűzik, és a ház napos oldalára kifüggesztve utóérlelik. A paprikafüzérekkel körbevett, napsugaras házak még manapság is a Szeged, Kalocsa környéki falvak jellegzetessége.
A paprikáról szóló mesét, hogy hogyan és mikor került Európába, és hogy az ennyire magyar fűszerként számontartott paprika mióta is magyar úgy gondolom kihagyom és átugorom, mivel temérdek írásban cikkben és web oldalon elolvasható. Inkább abban a témában fogok elmélyedni (mint az oregánós oldalamon is), milyen paprikák fajták léteznek, hogyan lehet őket megkülönböztetni. Gondot okoz egyenlőre a kölünböző elnevezések, nevek sokasága, amit reményeim szerint sikerül kibogóznom. Ilyem jellegű magyar írással eddig nem találkoztam az interneten és nagy hiányát érzem. Magam használatára és kedvtelésére állítom össze, remélem más is örömét leli benne és talál egy-két érdekességet.
Pick szalámi (szegedi téliszalámi): évszázados hagyományon alapuló, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel készült, nemespenész-bevonatú termék.
Becslések szerint minden negyedik ember fogyaszt naponta erőspaprikát. A Föld minden táján, Mexikótól a Közel-Keletig, Thaiföldtől Koreáig az étrend szerves része. A csilipaprika először Dél-Amerikában, a mai Bolívia területén honosodott meg mintegy hatezer évvel ezelőtt. Az inkák ajinak nevezték el, majd az aztékok átkeresztelték csilire. Kolumbusz Kristófnak köszönhető, hogy az új nevet kapott paprika az 1400-as évek végén elterjedt Európában. Aztán portugál és spanyol kereskedők vitték el Afrikába és Ázsiába, ahol idővel olyan népszerűvé vált, hogy a helyi lakosok kezdték őshonosnak tekinteni a jövevényt. Jelenleg közkedveltsége miatt és mert könnyen keresztezhető, világszerte több ezer változata ismert.
A Szegeden készült fűszerpaprika- őrleményre nem tekinthetünk úgy, mint a többi hagyományos fűszerre. Története több évszázados, és legalább ugyanennyi ideig létezni is fog ez a dél-magyarországi egzotikum a hozzáértő kezek között. Királyok, császárok, hadvezérek, főúri dámák, földműves parasztemberek és tudósok alakították e történetet akaratukkal, szívükkel, vagy néha tudatukon kívül.